Nyugtató hatása a szívre
Tartalom
SZÍVPÁLYÁK A szívet saját ingerkeltő rendszere működteti, azonban az agy befolyást gyakorol erre a működésre: a szív felszálló visszacsatolási pályákon idegrostokon keresztül ad jeleket az agy számára saját állapotáról, az agy pedig leszálló pályákon át, reflexek útján szabályozza a szív működését. A szívből eredő felszálló jeleket sejtfelszíni jelfogók receptorok közvetítik.
Ilyenek többek közt a szívkamrák és a főverőér ívének falában, továbbá a fejverőér elágazásánál lévő vérnyomásérző receptorok. Ezek informálják az agyat arról, hogy ezeken a helyeken az áramló vér nyomása megfelelő, túl alacsony, illetve túl nyugtató hatása a szívre.
Szorongásoldók, nyugtatók és altatók - Működésük és veszélyeik
Ha a vérnyomás alacsony, az a szimpatikus felszálló pályát ingerli, ami reflexesen fokozza a pulzust és a szív összehúzódásainak erejét. Ezek révén nő a szív perctérfogatban kifejezett teljesítménye és a vérnyomás. Ha a vérnyomás magas, akkor a paraszimpatikus felszálló pálya jön ingerületbe, ez pedig reflexszerűen csökkenti a pulzust, az összehúzódások erejét és a vérnyomást.
A felszálló visszacsatolási körökön futó információ minden szívciklusban közvetlenül modulálja az agykérgi aktivitást. Korábbi, embereken és állatokon végzett kísérletek megmutatják, hogy a felszálló információ hierarchikusan adódik tovább a központi idegrendszerben, agytörzsi magvak, a hipotalamusz és a talamusz által.
A zsigeri információ itt úgy képeződik le, hogy a testrészek egymás mellett foglalnak helyet ún. Ezért a pácienseknél egyszerre mérték a szív válaszaiban történt változásokat EKG-vel, illetve az agyi aktivitást EEG-vel az EKG - elektrokardiogram - a testfelszínen rögzített elektródák segítségével a szívizom működése által keltett elektromos aktivitásról készített felvétele, az EEG - elektroencefalogram - pedig a fejbőrre rögzített elektródákkal az agy elektromos aktivitásáról készített felvétel.
A kutatók 10, a szívkamra működési zavarával diagnosztizált férfi pácienst vizsgáltak meg két londoni kardiológiai ambulanciáról. A betegek átlagos életkora 59 ą 11 év volt.
A helyi etikai bizottság hozzájárult a vizsgálathoz, amelyről minden pácienst részletesen tájékoztattak. A pácienseknek azt az enyhén stresszkeltő feladatot kellett végrehajtaniuk, hogy hetesével számoljanak visszafelé, és folyton siettették őket, miközben szóltak a hibákért és azokat ki is javították ezt a módszert rutinszerűen használják a vegetatív működés tesztelésére, mivel megnövekedett szimpatikus tónust idéz elő.
Összehasonlításként egy nem stresszes feladat szolgált, amely alatt csak 1-től ig kellett oldottan számolni.
A legszebb relax zene, amitől beindulhatnak a pozitív gondolataid !
Mindkét esetben félig fekvő pozícióban voltak a páciensek, a feladatokat pedig kétszer perces blokkokban hajtották végre. A növekvő szimpatikus vezérlésre a szív normális fiziológiai reakciója az, hogy olyan változtatásokat gerjeszt, amelyek fokozzák teljesítményét.
Ugyanakkor a kamrafunkciók zavaraival küzdő betegeknél a szimpatikus tónus növekedése épp a teljesítmény csökkenésével járhat: a sérült szívizom ez esetben nem növeli meg a teljesítményt a nagyobb mértékű összehúzódás révén.
A páciensek felénél a szív teljesítőképessége a szimpatikus tónussal együtt nőtt, a másik felüknél azonban - rendellenes módon - csökkent a stressz idején. A kutatók olyan szívverés keltette agykérgi potenciált Heartbeat-Evoked Potential, HEP azonosítottak a bal halántéklebenyben és a bal oldalsó homloklebenyben, amely hűen nyugtató hatása a szívre a páciensek közt a szív teljesítményében megjelenő különbségeket.
Gyógyszermérgezések: a fájdalomcsillapítóktól az altatókig
A nagyobb teljesítmény - függetlenül olyan perifériás értékektől, mint például a vérnyomás - nagyobb HEP negatív amplitúdóval járt együtt, ami a fokozott agykérgi aktivitás jele.
Ezek alapján a jövőben talán kiszűrhetőek lennének azok a betegek, akiknél valószínűbb, hogy szívük kedvezőtlenül reagál a stresszre. Senki sem tehet többet Önért, minthogy: megtanítja Önmagán segíteni.
